HF19_holokausztfoto3_hajdn†n†si-gett¢-kifoszt†sa-1

09—A zsidó vagyonok és feljelentések.

A magyar lakosságot a hatalom korrumpálta, a középosztály pedig rájött, hogy nem feltétlenül kell a megélhetésért fáradozni, egyszerűbb, ha a zsidók vagyonát, ingatlanait vagy boltjait az állam hathatós támogatásával egyszerűen elveszik. Gyakran örömmel részesültek a deportáltak javaiból, elszállításuk után azonnal megindult a roham az értékekért.

A javak háborús újraelosztásának érdekes dokumentumai azok a kérvények, amelyek arról tanúskodnak, hogy a többségi társadalom egyes tagjai milyen mohón nyúltak a zsidóktól elvett javak után. A gettósítás és a hátrahagyott lakások, üzlethelyiségek, üzemek sokak fantáziáját megmozgatták. A szomszédok és ismerősök beadványokkal ostromolták a hatóságokat egy-egy értéktárgy, hangszer, bútor megszerzéséért.

A legértékesebb zsákmány az ingatlan volt, amelyre óriási igény mutatkozott részben a rossz lakhatási viszonyok, részben a háborús kibombázások, részben a növekvő számban érkező menekültek elszállásolása miatt. A német megszállás után a zsidók lakásait kiigényelhették, de időnként a jogi végzést meg sem várva kifosztották vagy elfoglalták azokat.

Az anyagi természetű igénylések mellett rengeteg feljelentés is született, melyek motivációja lehetett haszonszerzés, személyes ellentét, ideológiai elkötelezettség vagy a hatóságok elismerésére vágyó rosszakarat. Elképzelhető olyan is, hogy valaki a rá vetülő gyanú árnyékát mások bemártásával akarta eltüntetni.

HF19_holokausztfoto3_hajdn†n†si-gett¢-kifoszt†sa-1

FIG. 09 / 01

A hajdúnánási gettó kifosztása (Hajdúnánás, 1944). A helyi lakosság széthordja a gettóból az ottmaradt holmikat, miután a zsidókat 1944. június 17-én átszállították a debreceni gyűjtőtáborba.
VITÉZ TURVÖLGYI ALBERT a „zsidók anyagi és vagyonjogi ügyeinek megoldásáért” felelős kormánybiztos levele a pénzügy-igazgatósági kirendeltségek-
hez, 1944. július

„Felhívom a Pénzügyigazgatóságot (kirendeltséget), hogy a zsidók által beszolgáltatott készpénzeket, valamit az általuk hátrahagyott ingóságok értékesítéséből befolyt ellenértékeket és általában a zsidók vagyoni viszonyaival kapcsolatba befolyó bármilyen pénzösszegeket a jelzett (Zsidó vagyonok letéti számla) postatakarékpénztári csekkszámlára fizesse be. (…)”


KLACSMANN BORBÁLA:

Holokauszt-történetek, Park Könyvkiadó, 2023, 87
HORVÁTH JÓZSEF
levele a gödöllői elöljáróságnak, 1943. július 3.

„Tisztelettel bejelentem igényemet mint gödöllői szomszédos ingatlantulajdonos a szomszédunkban lévő zsidó szántó ingatlanra.”


KLACSMANN BORBÁLA:

Holokauszt-történetek, Park Könyvkiadó, 2023, 103
SCHUK JÓZSEF
levele az alsógödi telekkönyvi hivatalnak, 1944

„Bár őskatolikus vagyok, de mivel nem tudom magas koromnál fogva őseim okmányait megszerezni, a rendeletek értelmében, bármilyen fájdalmas is, zsidószámba megyek, s így kötelességemnek megfelelően alázatosan bejelentem, hogy Alsógödön, 28-ik utcában 166. telekkönyvi szám alatt egy 420 négyszögöles villatelekkel rendelkezem, s kérem ezt telekkönyvi lapomon előjegyezni.”


KLACSMANN BORBÁLA:

Holokauszt-történetek, Park Könyvkiadó, 2023, 49
Névtelen bejelentés Veresegyházról, 1944. május:

„Dr. Luttor Károly körorvos felesége zsidókhoz jár, csillagos zsidókkal jó barátságban van és megy velük. Azt a kijelentést tette, hogy „magának van mitől félnie, mert nemzetiszocialista.”


KLACSMANN BORBÁLA:

Holokauszt-történetek, Park Könyvkiadó, 2023, 178
CZÓBEL BÉLA alagi főjegyző levele FÉK ANDRÁS váci főszolgabírónak, 1944. április 18:

„Feljelentem Sugár Erzsébet alagi lakost, ki tudomásom szerint zsidó, és a rendeletben előírt sárga csillagot nem viseli.”


KLACSMANN BORBÁLA:

Holokauszt-történetek, Park Könyvkiadó, 2023, 54